Tulajdonos-ügyvezető vagy felsővezető – eltérő tárgyalási igények a vezetői irodában

Mik a tulajdonos ügyvezető tárgyalási igényei? A vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal funkciója nem pozícióhoz, hanem döntési szerephez kötődik. Másképp használja egy tulajdonos-ügyvezető, és mást vár el tőle egy felsővezető, még akkor is, ha papíron hasonló hatáskörrel rendelkeznek. A különbség nem presztízsben, hanem tárgyalási ritmusban, döntési felelősségben és térhasználatban jelenik meg.

Sokan esnek abba a hibába, hogy a vezetői tárgyalóasztalt egységes bútorként kezelik, miközben a valóságban ez az egyik legérzékenyebb eleme a vezetői térnek. Egy rosszul megválasztott méret, forma vagy elhelyezés lassíthatja a döntéseket, félreérthető üzenetet közvetíthet a partnerek felé, vagy feleslegesen foglalhat el értékes teret a mindennapi munkától.

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, miben térnek el a tulajdonos-ügyvezetők és a felsővezetők tárgyalási igényei a vezetői irodán belül, és hogyan érdemes ehhez igazítani a tárgyalóasztal szerepét. A fókusz végig a vezetői irodában elhelyezett tárgyalómegoldásokon marad – nem általános tárgyalótermekről, hanem kifejezetten a vezetői tér működéséről beszélünk.

1. Tulajdonos ügyvezető tárgyalási igényei – stratégiai döntések a vezetői irodában

A tulajdonos-ügyvezető tárgyalásai jellemzően stratégiai súlyúak, ritkábbak, de nagyobb hatásúak. Ezeken a megbeszéléseken nem operatív kérdések dőlnek el, hanem hosszú távú irányok: partnerségek, befektetések, cégstruktúra-változások vagy kulcsfontosságú személyi döntések. Ennek megfelelően a vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal nem folyamatos használatra, hanem célzott, kiemelt helyzetekre szolgál.

Ebben a szerepkörben a tárgyalóasztal gyakran nem válik a tér domináns elemévé. Sok tulajdonos-ügyvezető esetében az íróasztal marad a központi munkafelület, míg a tárgyalóasztal inkább egy elkülönülő, de vizuálisan is hangsúlyos zóna. Ez lehet egy kisebb méretű, elegáns asztal 2–4 fő részére, amely világosan jelzi: itt nem napi operatív egyeztetés, hanem kiemelt döntési helyzet zajlik.

A tulajdonos-ügyvezetői tárgyalásoknál különösen fontos a pozíciókommunikáció. Az asztal formája, anyaga és elhelyezése mind üzenetet hordoz: stabilitást, hosszú távú gondolkodást, kontrollt. Gyakran előnyös a tömör, letisztult megjelenés, amely nem vonja el a figyelmet, mégis egyértelműen elválasztja a tárgyalási helyzetet a mindennapi munkavégzéstől.

Térhasználati szempontból ezek a tárgyalások nem igényelnek nagy alapterületet, viszont megkövetelik a zavartalan környezetet. A túl nagy asztal vagy túl központi elhelyezés éppen ezért hátrány lehet: feleslegesen uralja a teret, miközben a használata ritka. A jól megválasztott vezetői tárgyalóasztal ebben az esetben háttérben marad, amíg szükség nincs rá, de amikor igen, azonnal a döntéshozatal fókuszába kerül.

2. Felsővezetői tárgyalások – operatív egyeztetések és napi döntések

A felsővezetői tárgyalások jellege alapvetően eltér a tulajdonos-ügyvezetői egyeztetésektől. Itt a fókusz nem a ritka, nagy ívű stratégiai döntéseken van, hanem a folyamatos működésen: csapatirányítás, projektek állása, teljesítményértékelés, belső koordináció. Ennek megfelelően a vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal rendszeres használatban van, gyakran napi szinten.

Ebben a szerepkörben a tárgyalóasztal sokszor funkcionálisan egyenrangú az íróasztallal, sőt bizonyos vezetőknél elsődleges egyeztetési felületté válik. A felsővezető jellemzően több emberrel dolgozik együtt párhuzamosan, ezért az asztal mérete, formája és elérhetősége kritikus tényező. A túl kicsi vagy nehezen megközelíthető tárgyalóasztal itt már akadályozza a hatékony munkát.

A felsővezetői tárgyalásoknál fontos szempont az ergonómia és a gyors átalakíthatóság. Gyakoriak a rövid, álló vagy félig informális megbeszélések, ahol nem reprezentáció, hanem tempó számít. Ilyen helyzetekben előnyös lehet egy kompaktabb, de jól elhelyezett asztal, amely nem választja el túlzottan a vezetőt a csapattól, mégis strukturálja az egyeztetést.

Kommunikációs szempontból a felsővezetői tárgyalóasztal kevésbé hierarchikus üzenetet hordoz. Nem a távolság, hanem az együttműködés hangsúlyos. Ez megjelenhet az asztal formájában (kerekebb, lekerekített sarkok), elhelyezésében (közelebb az íróasztalhoz vagy az iroda központi részéhez), illetve a bútorozás egészében is.

Összességében a felsővezetői tárgyalóasztal akkor működik jól, ha a napi döntéshozatal ritmusához igazodik, nem pedig ünnepi, ritkán használt bútorként jelenik meg. A vezetői iroda ebben az esetben nem „fogadóterem”, hanem aktív munkakörnyezet, amelyben a tárgyalóasztal a működés természetes része.

3. Az eltérő szerepkörök hatása a tárgyalóasztal méretére, formájára és elhelyezésére

A tulajdonos-ügyvezető és a felsővezető közötti különbség nemcsak a döntések jellegében jelenik meg, hanem konkrétan lefordítható a tárgyalóasztal fizikai paramétereire is. A vezetői irodában alkalmazott tárgyalóasztal mérete, formája és pozíciója valójában egyfajta „térbeli lenyomata” annak, hogyan születnek a döntések.

Méret: reprezentáció vs. működés

Tulajdonos-ügyvezetői környezetben a tárgyalóasztal gyakran túlmutat a praktikus szükségleten. Nem ritka a 6–8 fős kapacitás akkor sem, ha a napi egyeztetések jellemzően 2–3 fősek. Ennek oka nem a túlméretezés hibája, hanem az, hogy az asztalnak szimbolikus funkciója is van: tárgyalási súlyt, stabilitást és hosszú távú gondolkodást sugall.

Ezzel szemben felsővezetői irodában a méretet sokkal inkább a valós használat határozza meg. Itt egy 3–4 fős, kompakt tárgyalóasztal gyakran ideálisabb, mert nem foglal feleslegesen teret, mégis lehetővé teszi a gyors egyeztetéseket. A túl nagy asztal ebben a környezetben már inkább lassít, mint segít.

Forma: hierarchia vagy együttműködés

A forma szintén erős üzenetet hordoz. A tulajdonos-ügyvezetői tárgyalásoknál gyakoriak a hosszúkás, téglalap alakú asztalok, amelyek világosan kijelölik az ülésrendet és a pozíciókat. Ez különösen fontos külső partnerek, befektetők vagy nagyobb súlyú üzleti tárgyalások esetén.

Felsővezetőknél viszont sokszor előnyösebb a kerekebb, lekerekített vagy ovális forma, amely csökkenti a hierarchikus érzetet és támogatja a nyíltabb kommunikációt. Ezek az asztalok kevésbé „asztalfő-orientáltak”, így jobban illeszkednek a csapatmunkához és a közös problémamegoldáshoz.

Elhelyezés: központi elem vagy kiegészítő funkció

A tárgyalóasztal pozíciója az irodán belül szintén szerepkörfüggő. Tulajdonos-ügyvezetői irodában gyakran elkülönített zónában kap helyet: külön tárgyalósarokban, pihenőrészhez közel vagy akár az iroda másik végében. Ez lehetővé teszi, hogy a tárgyalás „kilépjen” az íróasztal világából, és önálló eseménnyé váljon.

Felsővezetői irodában ezzel szemben a tárgyalóasztal sokszor az íróasztal közvetlen közelében helyezkedik el. Ennek oka, hogy a megbeszélések gyakran szervesen kapcsolódnak az aktuális munkához, dokumentumokhoz, képernyőkhöz. Itt az elválasztás helyett az átjárhatóság a cél.

A leggyakoribb hiba: egyetlen logika mindenkinek

Az egyik leggyakoribb tervezési hiba, amikor a vezetői tárgyalóasztalt egyfajta sablon alapján választják ki, függetlenül attól, hogy tulajdonos-ügyvezető vagy felsővezető használja majd az irodát. Ez gyakran oda vezet, hogy az asztal vagy alulhasznált reprezentációs elem marad, vagy túl nagy kompromisszumot jelent a napi működésben.

A jól működő vezetői iroda ott kezdődik, hogy a tárgyalóasztalt nem önmagában, hanem a vezető szerepével és döntési stílusával összhangban értelmezzük.

4. Tárgyalási helyzetek a vezetői irodában – nem mindegy, mire készül a tér

A vezetői tárgyalóasztal akkor működik jól, ha nem egyetlen idealizált helyzetre van optimalizálva, hanem képes kiszolgálni azokat a konkrét tárgyalási szituációkat, amelyek a mindennapokban valóban előfordulnak. Ezek a helyzetek jelentősen eltérnek egymástól, és más-más térhasználati logikát igényelnek.

1:1 egyeztetések – fókusz és intimitás

Az egyik leggyakoribb forma a kétfős megbeszélés: vezető és kulcsember, vezető és tanácsadó, vezető és közvetlen munkatárs. Ezeknél a helyzeteknél a túl nagy tárgyalóasztal inkább akadály, mint előny.

Itt a cél:

  • közvetlen kommunikáció,
  • szemkontaktus,
  • gyors döntéshozatal.

Egy kisebb, kompakt tárgyalóasztal vagy akár egy íróasztaltól elkülönített, de nem domináns méretű megoldás sokkal hatékonyabb. Fontos, hogy a tér ne keltsen hivatalos „meghallgatás” érzetet, hanem támogassa az őszinte párbeszédet.

Belső stratégiai megbeszélések – strukturált gondolkodás

Amikor a tárgyalás több résztvevőt érint, de továbbra is belső körben zajlik, a tárgyalóasztal már más szerepet kap. Ezek a megbeszélések jellemzően:

  • hosszabbak,
  • dokumentum- és prezentációintenzívek,
  • döntés-előkészítő jellegűek.

Itt fontos a megfelelő méret és a funkcionális elrendezés: legyen hely laptopoknak, jegyzeteknek, akár kijelzőnek vagy monitorhoz való rálátásnak. A túl kicsi asztal zsúfoltságot okoz, a túl nagy viszont felesleges távolságot teremt a résztvevők között.

A jól megválasztott vezetői tárgyalóasztal ebben az esetben strukturálja a gondolkodást: segít abban, hogy mindenki „beleférjen” a döntési térbe.

Külső partnerrel vagy ügyféllel zajló tárgyalások – reprezentáció és kontroll

A legnagyobb különbség akkor jelenik meg, amikor a vezetői irodában külső fél is megjelenik. Ilyenkor a tárgyalóasztal már nemcsak funkcionális elem, hanem kommunikációs eszköz is.

Ezeknél a helyzeteknél:

  • számít az első benyomás,
  • fontos a tér arányossága,
  • megjelenik a pozíciók finom jelzése.

A tárgyalóasztal mérete, formája és elhelyezése mind üzenetet hordoz: stabilitást, nyitottságot vagy éppen határozottságot. Nem véletlen, hogy sok tulajdonos-ügyvezető tudatosan választ olyan megoldást, amely kissé „túlmutat” a napi használaton, mert ezek a tárgyalások ritkábbak, de nagyobb súlyúak.

Vegyes használat – amikor minden egyszerre történik

Sok vezetői irodában a tárgyalóasztal nem egyetlen típusú helyzetre szolgál, hanem vegyesen: reggel gyors egyeztetés, délben belső megbeszélés, délután külső partner. Ez az egyik legnehezebb tervezési helyzet.

Ilyenkor különösen fontos:

  • a rugalmas méretválasztás,
  • az asztal és az íróasztal közötti kapcsolat,
  • a tér gyors átrendezhetősége (székek, hozzáférés, technika).

A kompromisszum nem azt jelenti, hogy mindenben középutat választunk, hanem azt, hogy a leggyakoribb használatra optimalizálunk, miközben a ritkább, de fontos helyzeteket is kezelhetővé tesszük.

Miért hibás az „egy tárgyalóasztal mindenre” gondolkodás?

Az egyik legnagyobb tévedés, amikor a vezetői tárgyalóasztalt absztrakt funkcióként kezelik, nem pedig konkrét használati minták alapján. A jó döntés ott kezdődik, hogy végiggondoljuk:

  • kikkel tárgyal a vezető leggyakrabban,
  • milyen hosszúak ezek az egyeztetések,
  • milyen döntések születnek itt.

A térnek nem szépnek kell lennie önmagában, hanem segítenie kell a megfelelő döntések megszületését – minden tárgyalási helyzetben.

5. Íróasztal és tárgyalóasztal kapcsolata a vezetői irodában

A vezetői iroda egyik legérzékenyebb kérdése az, hogy hogyan viszonyul egymáshoz az íróasztal és a tárgyalóasztal. Ez nem pusztán elrendezési probléma, hanem szerep- és hatáskérdés is: mit mutat a tér a vezető munkamódszeréről, döntési stílusáról és prioritásairól.

Egy térben, de külön funkcióval – a leggyakoribb modell

Sok vezetői irodában az íróasztal és a tárgyalóasztal ugyanabban a térben kap helyet, mégis világosan elkülönülő szereppel. Ez a megoldás akkor működik jól, ha a vezető:

  • sokat dolgozik egyedül,
  • rendszeresen tart rövid egyeztetéseket,
  • ritkábban fogad nagyobb létszámú tárgyalópartnereket.

Ilyenkor az íróasztal marad a napi munka központja, míg a tárgyalóasztal egy másodlagos döntési zónaként funkcionál. Fontos, hogy a két elem ne versenyezzen egymással vizuálisan vagy méretben, mert az könnyen kaotikus érzetet kelt.

A jó arány: az íróasztal domináns, a tárgyalóasztal támogató szerepű.

Elkülönített, de átlátható elrendezés – kontrollált távolság

Nagyobb vezetői irodákban gyakori, hogy a tárgyalóasztal fizikailag elkülönül az íróasztaltól: másik falszakaszhoz kerül, esetleg paravánnal, szőnyeggel vagy világítással válik külön zónává.

Ez a megoldás:

  • csökkenti a mentális átkapcsolás terhét,
  • tisztább szerephatárokat teremt,
  • segít a vezetőnek „kilépni” a napi operatív munkából a tárgyalások idejére.

Különösen előnyös akkor, ha a vezető gyakran vált az egyéni munkavégzés és a döntés-előkészítő megbeszélések között.

Amikor a tárgyalóasztal túl közel kerül az íróasztalhoz

Gyakori hiba, hogy a tárgyalóasztalt túl közel helyezik az íróasztalhoz, mintha az csak egy kiegészítő lenne. Ez több problémát is okozhat:

  • a tárgyalások „belefolynak” a napi munkába,
  • a vezető folyamatosan operatív módban marad,
  • a vendégek számára zavaró lehet a túl személyes közelség.

A vezetői tárgyalóasztalnak mindig kell egy minimális lélektani távolság, még akkor is, ha fizikailag egy térben van az íróasztallal.

Amikor a tárgyalóasztal veszi át a főszerepet

Bizonyos vezetői szerepkörökben – például tulajdonos-ügyvezetőknél vagy stratégiai fókuszú felsővezetőknél – előfordul, hogy a tárgyalóasztal válik a tér központi elemévé, és az íróasztal háttérbe szorul.

Ez akkor indokolt, ha:

  • a vezető munkája nagyrészt egyeztetésekből áll,
  • kevés az operatív adminisztráció,
  • a döntések többsége személyes megbeszéléseken születik.

Ebben az esetben az íróasztal inkább technikai eszköz, míg a tárgyalóasztal a valódi döntési tér.

Mi alapján döntsön a vezető az elrendezésről?

A legfontosabb kérdések, amelyeket érdemes feltenni:

  • Hol születnek a legfontosabb döntések?
  • A vezető inkább gondolkodik egyedül, vagy beszélgetések során?
  • Milyen gyakran fogad külső partnereket a saját irodájában?

A jó elrendezés nem univerzális recept, hanem a vezető munkamódszerének térbeli leképezése. Ha az íróasztal és a tárgyalóasztal kapcsolata ezt támogatja, a vezetői iroda nemcsak szép, hanem valóban hatékony lesz.

6. Méretválasztás és férőhelyek – mikor túl kicsi, mikor túl nagy a vezetői tárgyalóasztal?

A vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal mérete az egyik leggyakrabban alul- vagy túlbecsült döntési tényező. Sok vezető vagy ösztönösen túl kicsi asztalt választ, „úgyis csak pár ember ül le”, vagy túl nagyot, mert „legyen tekintélye”. Mindkét véglet működési problémákhoz vezethet.

A túl kicsi tárgyalóasztal rejtett kockázatai

Egy 2–3 fősre méretezett tárgyalóasztal elsőre praktikusnak tűnhet, de hosszabb távon gyakran korlátozóvá válik. Tipikus problémák:

  • nincs hely jegyzetelésre, laptopra, dokumentumokra,
  • szűkös testtartás alakul ki, ami feszültséget okoz,
  • egy plusz résztvevő már „beékelődik” a térbe.

A vezetői tárgyalások sokszor nem tervezetten nőnek létszámban: becsatlakozik egy kolléga, egy tanácsadó, vagy egy külső partner. Ha az asztal ezt nem tudja kezelni, a tér azonnal kényelmetlenné válik.

A túl nagy tárgyalóasztal hatása a kommunikációra

A másik véglet a túlméretezett tárgyalóasztal, amely elsőre impozáns, de nem mindig hatékony. Gyakori következményei:

  • túl nagy távolság alakul ki a résztvevők között,
  • az egyeztetés formálissá, merevvé válik,
  • az 1:1 vagy 1:2 beszélgetések elvesztik intimitásukat.

Különösen vezetői irodában fontos, hogy a tárgyalások nem tárgyalótermi hangulatúak, hanem közvetlenek, gyorsak és fókuszáltak legyenek. Egy túl nagy asztal ezt könnyen lerombolja.

Optimális férőhelyek vezetői irodában

A gyakorlatban a vezetői irodába szánt tárgyalóasztalok többsége:

  • 3–4 főre ideális kis- és közepes irodákban,
  • 4–6 főre nagyobb vezetői terekben,
  • 6 fő felett már inkább külön tárgyalóterem javasolt.

Ez nem csak fizikai méret kérdése, hanem funkcióé is. A vezetői iroda nem konferenciaterem – itt a döntés, nem a prezentáció van a középpontban.

A térarányok szerepe a méretválasztásnál

A tárgyalóasztal méretét mindig a teljes irodatérhez kell viszonyítani. Alapszabály:

  • az asztal körül minden irányban legyen elegendő mozgástér,
  • a székek kihúzva se akadályozzák a közlekedést,
  • az íróasztal és a tárgyalóasztal között maradjon vizuális „lélegzet”.

Ha a tárgyalóasztal „ráül” a térre, az iroda zsúfolttá válik, még akkor is, ha papíron elfér minden bútor.

Jövőbeli igények figyelembevétele

A méretválasztásnál érdemes előre gondolkodni:

  • nőhet-e a csapat létszáma,
  • változhat-e a vezető szerepköre,
  • gyakoribbá válhatnak-e a személyes egyeztetések.

Egy jól megválasztott vezetői tárgyalóasztal nem csak a jelenlegi igényeket szolgálja ki, hanem rugalmas marad 3–5 éves távlatban is.

7. Tárgyalási dinamika és térhasználat a vezetői irodában

A vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal nem pusztán funkcionális bútordarab, hanem aktívan formálja a tárgyalások lefolyását. Az, hogy ki hol ül, milyen távolságban, milyen asztaltípusnál, sokszor tudattalanul is meghatározza az erőviszonyokat, a kommunikáció stílusát és a döntések tempóját.

Ki hol ül – és miért nem mindegy?

Egy vezetői tárgyalóasztalnál alapvetően három gyakori ülésrend jelenik meg:

  • asztalfőn ülő vezető, klasszikus hierarchikus helyzetben
  • oldalirányú, mellérendelt ülés, inkább egyeztető, partnerségi hangulattal
  • szemben ülés, ami sokszor vitás vagy tárgyalásos helyzetekre jellemző

A vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztaloknál jellemzően nem az asztalfő dominanciája a cél, hanem az irányított, de együttműködő döntéshozatal. Ezért itt gyakran jobban működnek a kisebb, lekerekített vagy ovális formák, amelyek csökkentik a konfrontatív érzetet.

Mikor működik az asztalfő, és mikor nem?

Az asztalfő pozíciója akkor előnyös, ha:

  • formális döntés születik,
  • szervezeti irány kijelölése történik,
  • több résztvevős belső megbeszélés zajlik.

Ugyanakkor külső partnerrel, ügyféllel vagy stratégiai egyeztetésen az asztalfő túlzott használata távolságot teremthet. Ilyenkor a vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal inkább egyenrangú párbeszédet szolgáló elrendezést kíván.

Térköz, távolság, komfort

A tárgyalóasztal mérete és az ülőhelyek közötti távolság közvetlenül hat:

  • a beszélgetés intimitására,
  • a figyelem fókuszára,
  • a tárgyalás tempójára.

Egy túl nagy asztal:

  • lelassíthatja az egyeztetést,
  • „tárgyalótermi” hangulatot hoz be a vezetői irodába.

Egy túl kicsi asztal viszont:

  • kényelmetlen lehet hosszabb megbeszéléseken,
  • nem hagy teret jegyzetelésre, laptophasználatra.

A jól megválasztott vezetői tárgyalóasztal láthatatlanul irányítja a kommunikációt, anélkül hogy a résztvevők ezt tudatosítanák.

Íróasztal + tárgyalóasztal: mikor működik együtt?

Sok vezetői irodában a tárgyalóasztal nem elkülönülten, hanem az íróasztallal egy térben jelenik meg. Ilyenkor különösen fontos a funkcionális elkülönítés:

  • az íróasztal a döntés előkészítésének tere,
  • a tárgyalóasztal a döntés megvitatásának helye.

Ha ez a két funkció összemosódik, az:

  • zavart kelthet a szerepekben,
  • csökkentheti a tárgyalások hatékonyságát.

A jó megoldás az, amikor a tárgyalóasztal láthatóan elkülönül, mégis a vezetői iroda természetes része marad.

A tárgyalóasztal mint „hangulatváltó eszköz”

Egy jól elhelyezett tárgyalóasztal lehetőséget ad arra, hogy a vezető:

  • kilépjen az íróasztal mögötti szerepből,
  • más kommunikációs stílust vegyen fel,
  • tudatosan váltson döntési üzemmódot.

Ez különösen fontos olyan vezetőknél, akik napi szinten váltanak:

  • operatív,
  • stratégiai,
  • partneri tárgyalási helyzetek között.

Ebben az értelemben a vezetői tárgyalóasztal nem csupán bútor, hanem a vezetői munka egyik finomhangoló eszköze.

Záró gondolat – nem pozíció, hanem működés kérdése

Ha szeretné átlátni, mikor és milyen helyzetekben indokolt tárgyalóasztalt elhelyezni a vezetői irodában, érdemes a témát rendszer szinten is végiggondolni. Ebben segít a Vezetői tárgyalóasztalok és tárgyalóterek – döntési helyzetek, térhasználat és reprezentáció a vezetői irodában című összefoglaló cikkünk, amely a különböző vezetői működésekhez illeszkedő megoldásokat mutatja be.

A vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal nem státuszszimbólum, és nem is kötelező elem. Sokkal inkább válasz egy konkrét vezetői működésre. Arra, hogy a döntések hol születnek meg, milyen tempóban, milyen kapcsolati dinamikában, és mennyire tudatos térhasználat mellett.

Tulajdonos-ügyvezetőként, felsővezetőként vagy menedzsmenttagként más-más tárgyalási helyzetekben találjuk magunkat nap mint nap. Van, amikor az íróasztal mögötti pozíció ad biztonságot, irányt és fókuszt. Máskor viszont épp az segíti a jó döntést, ha kilépünk ebből a szerepből, és egy külön tárgyalóasztalnál ülünk le egyeztetni.

A kérdés tehát nem az, hogy kell-e tárgyalóasztal a vezetői irodába.

Hanem az, hogy milyen döntési helyzetekben dolgozik, kikkel tárgyal rendszeresen, és milyen tér támogatja legjobban ezt a működést.

Ha a vezetői tárgyalóasztal:

  • segíti a gyorsabb, tisztább egyeztetéseket,
  • leválasztja a stratégiai beszélgetéseket az operatív munkáról,
  • és nem nyomja el, hanem kiegészíti az íróasztal funkcióját,

akkor nem kompromisszum, hanem tudatos vezetői eszköz.

Ha viszont csak helyet foglal, összemossa a szerepeket, vagy nincs mögötte valós használat, akkor jobb elengedni – és más megoldást választani.

A jól kialakított vezetői iroda nem attól lesz „komplett”, hogy minden benne van, hanem attól, hogy pont azok az elemek vannak benne, amelyek a vezetői döntéshozatalt szolgálják.

Ebben a rendszerben a tárgyalóasztal nem cél, hanem következmény.