Mik a tulajdonos ügyvezető tárgyalási igényei? A vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal funkciója nem pozícióhoz, hanem döntési szerephez kötődik. Másképp használja egy tulajdonos-ügyvezető, és mást vár el tőle egy felsővezető, még akkor is, ha papíron hasonló hatáskörrel rendelkeznek. A különbség nem presztízsben, hanem tárgyalási ritmusban, döntési felelősségben és térhasználatban jelenik meg.
Sokan esnek abba a hibába, hogy a vezetői tárgyalóasztalt egységes bútorként kezelik, miközben a valóságban ez az egyik legérzékenyebb eleme a vezetői térnek. Egy rosszul megválasztott méret, forma vagy elhelyezés lassíthatja a döntéseket, félreérthető üzenetet közvetíthet a partnerek felé, vagy feleslegesen foglalhat el értékes teret a mindennapi munkától.
Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, miben térnek el a tulajdonos-ügyvezetők és a felsővezetők tárgyalási igényei a vezetői irodán belül, és hogyan érdemes ehhez igazítani a tárgyalóasztal szerepét. A fókusz végig a vezetői irodában elhelyezett tárgyalómegoldásokon marad – nem általános tárgyalótermekről, hanem kifejezetten a vezetői tér működéséről beszélünk.
1. Tulajdonos ügyvezető tárgyalási igényei – stratégiai döntések a vezetői irodában
A tulajdonos-ügyvezető tárgyalásai jellemzően stratégiai súlyúak, ritkábbak, de nagyobb hatásúak. Ezeken a megbeszéléseken nem operatív kérdések dőlnek el, hanem hosszú távú irányok: partnerségek, befektetések, cégstruktúra-változások vagy kulcsfontosságú személyi döntések. Ennek megfelelően a vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal nem folyamatos használatra, hanem célzott, kiemelt helyzetekre szolgál.
Ebben a szerepkörben a tárgyalóasztal gyakran nem válik a tér domináns elemévé. Sok tulajdonos-ügyvezető esetében az íróasztal marad a központi munkafelület, míg a tárgyalóasztal inkább egy elkülönülő, de vizuálisan is hangsúlyos zóna. Ez lehet egy kisebb méretű, elegáns asztal 2–4 fő részére, amely világosan jelzi: itt nem napi operatív egyeztetés, hanem kiemelt döntési helyzet zajlik.
A tulajdonos-ügyvezetői tárgyalásoknál különösen fontos a pozíciókommunikáció. Az asztal formája, anyaga és elhelyezése mind üzenetet hordoz: stabilitást, hosszú távú gondolkodást, kontrollt. Gyakran előnyös a tömör, letisztult megjelenés, amely nem vonja el a figyelmet, mégis egyértelműen elválasztja a tárgyalási helyzetet a mindennapi munkavégzéstől.
Térhasználati szempontból ezek a tárgyalások nem igényelnek nagy alapterületet, viszont megkövetelik a zavartalan környezetet. A túl nagy asztal vagy túl központi elhelyezés éppen ezért hátrány lehet: feleslegesen uralja a teret, miközben a használata ritka. A jól megválasztott vezetői tárgyalóasztal ebben az esetben háttérben marad, amíg szükség nincs rá, de amikor igen, azonnal a döntéshozatal fókuszába kerül.
2. Felsővezetői tárgyalások – operatív egyeztetések és napi döntések
A felsővezetői tárgyalások jellege alapvetően eltér a tulajdonos-ügyvezetői egyeztetésektől. Itt a fókusz nem a ritka, nagy ívű stratégiai döntéseken van, hanem a folyamatos működésen: csapatirányítás, projektek állása, teljesítményértékelés, belső koordináció. Ennek megfelelően a vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal rendszeres használatban van, gyakran napi szinten.
Ebben a szerepkörben a tárgyalóasztal sokszor funkcionálisan egyenrangú az íróasztallal, sőt bizonyos vezetőknél elsődleges egyeztetési felületté válik. A felsővezető jellemzően több emberrel dolgozik együtt párhuzamosan, ezért az asztal mérete, formája és elérhetősége kritikus tényező. A túl kicsi vagy nehezen megközelíthető tárgyalóasztal itt már akadályozza a hatékony munkát.
A felsővezetői tárgyalásoknál fontos szempont az ergonómia és a gyors átalakíthatóság. Gyakoriak a rövid, álló vagy félig informális megbeszélések, ahol nem reprezentáció, hanem tempó számít. Ilyen helyzetekben előnyös lehet egy kompaktabb, de jól elhelyezett asztal, amely nem választja el túlzottan a vezetőt a csapattól, mégis strukturálja az egyeztetést.
Kommunikációs szempontból a felsővezetői tárgyalóasztal kevésbé hierarchikus üzenetet hordoz. Nem a távolság, hanem az együttműködés hangsúlyos. Ez megjelenhet az asztal formájában (kerekebb, lekerekített sarkok), elhelyezésében (közelebb az íróasztalhoz vagy az iroda központi részéhez), illetve a bútorozás egészében is.
Összességében a felsővezetői tárgyalóasztal akkor működik jól, ha a napi döntéshozatal ritmusához igazodik, nem pedig ünnepi, ritkán használt bútorként jelenik meg. A vezetői iroda ebben az esetben nem „fogadóterem”, hanem aktív munkakörnyezet, amelyben a tárgyalóasztal a működés természetes része.
3. Az eltérő szerepkörök hatása a tárgyalóasztal méretére, formájára és elhelyezésére
A tulajdonos-ügyvezető és a felsővezető közötti különbség nemcsak a döntések jellegében jelenik meg, hanem konkrétan lefordítható a tárgyalóasztal fizikai paramétereire is. A vezetői irodában alkalmazott tárgyalóasztal mérete, formája és pozíciója valójában egyfajta „térbeli lenyomata” annak, hogyan születnek a döntések.
Méret: reprezentáció vs. működés
Tulajdonos-ügyvezetői környezetben a tárgyalóasztal gyakran túlmutat a praktikus szükségleten. Nem ritka a 6–8 fős kapacitás akkor sem, ha a napi egyeztetések jellemzően 2–3 fősek. Ennek oka nem a túlméretezés hibája, hanem az, hogy az asztalnak szimbolikus funkciója is van: tárgyalási súlyt, stabilitást és hosszú távú gondolkodást sugall.
Ezzel szemben felsővezetői irodában a méretet sokkal inkább a valós használat határozza meg. Itt egy 3–4 fős, kompakt tárgyalóasztal gyakran ideálisabb, mert nem foglal feleslegesen teret, mégis lehetővé teszi a gyors egyeztetéseket. A túl nagy asztal ebben a környezetben már inkább lassít, mint segít.
Forma: hierarchia vagy együttműködés
A forma szintén erős üzenetet hordoz. A tulajdonos-ügyvezetői tárgyalásoknál gyakoriak a hosszúkás, téglalap alakú asztalok, amelyek világosan kijelölik az ülésrendet és a pozíciókat. Ez különösen fontos külső partnerek, befektetők vagy nagyobb súlyú üzleti tárgyalások esetén.
Felsővezetőknél viszont sokszor előnyösebb a kerekebb, lekerekített vagy ovális forma, amely csökkenti a hierarchikus érzetet és támogatja a nyíltabb kommunikációt. Ezek az asztalok kevésbé „asztalfő-orientáltak”, így jobban illeszkednek a csapatmunkához és a közös problémamegoldáshoz.
Elhelyezés: központi elem vagy kiegészítő funkció
A tárgyalóasztal pozíciója az irodán belül szintén szerepkörfüggő. Tulajdonos-ügyvezetői irodában gyakran elkülönített zónában kap helyet: külön tárgyalósarokban, pihenőrészhez közel vagy akár az iroda másik végében. Ez lehetővé teszi, hogy a tárgyalás „kilépjen” az íróasztal világából, és önálló eseménnyé váljon.
Felsővezetői irodában ezzel szemben a tárgyalóasztal sokszor az íróasztal közvetlen közelében helyezkedik el. Ennek oka, hogy a megbeszélések gyakran szervesen kapcsolódnak az aktuális munkához, dokumentumokhoz, képernyőkhöz. Itt az elválasztás helyett az átjárhatóság a cél.
A leggyakoribb hiba: egyetlen logika mindenkinek
Az egyik leggyakoribb tervezési hiba, amikor a vezetői tárgyalóasztalt egyfajta sablon alapján választják ki, függetlenül attól, hogy tulajdonos-ügyvezető vagy felsővezető használja majd az irodát. Ez gyakran oda vezet, hogy az asztal vagy alulhasznált reprezentációs elem marad, vagy túl nagy kompromisszumot jelent a napi működésben.
A jól működő vezetői iroda ott kezdődik, hogy a tárgyalóasztalt nem önmagában, hanem a vezető szerepével és döntési stílusával összhangban értelmezzük.
4. Tárgyalási helyzetek a vezetői irodában – nem mindegy, mire készül a tér
A vezetői tárgyalóasztal akkor működik jól, ha nem egyetlen idealizált helyzetre van optimalizálva, hanem képes kiszolgálni azokat a konkrét tárgyalási szituációkat, amelyek a mindennapokban valóban előfordulnak. Ezek a helyzetek jelentősen eltérnek egymástól, és más-más térhasználati logikát igényelnek.
1:1 egyeztetések – fókusz és intimitás
Az egyik leggyakoribb forma a kétfős megbeszélés: vezető és kulcsember, vezető és tanácsadó, vezető és közvetlen munkatárs. Ezeknél a helyzeteknél a túl nagy tárgyalóasztal inkább akadály, mint előny.
Itt a cél:
- közvetlen kommunikáció,
- szemkontaktus,
- gyors döntéshozatal.
Egy kisebb, kompakt tárgyalóasztal vagy akár egy íróasztaltól elkülönített, de nem domináns méretű megoldás sokkal hatékonyabb. Fontos, hogy a tér ne keltsen hivatalos „meghallgatás” érzetet, hanem támogassa az őszinte párbeszédet.
Belső stratégiai megbeszélések – strukturált gondolkodás
Amikor a tárgyalás több résztvevőt érint, de továbbra is belső körben zajlik, a tárgyalóasztal már más szerepet kap. Ezek a megbeszélések jellemzően:
- hosszabbak,
- dokumentum- és prezentációintenzívek,
- döntés-előkészítő jellegűek.
Itt fontos a megfelelő méret és a funkcionális elrendezés: legyen hely laptopoknak, jegyzeteknek, akár kijelzőnek vagy monitorhoz való rálátásnak. A túl kicsi asztal zsúfoltságot okoz, a túl nagy viszont felesleges távolságot teremt a résztvevők között.
A jól megválasztott vezetői tárgyalóasztal ebben az esetben strukturálja a gondolkodást: segít abban, hogy mindenki „beleférjen” a döntési térbe.
Külső partnerrel vagy ügyféllel zajló tárgyalások – reprezentáció és kontroll
A legnagyobb különbség akkor jelenik meg, amikor a vezetői irodában külső fél is megjelenik. Ilyenkor a tárgyalóasztal már nemcsak funkcionális elem, hanem kommunikációs eszköz is.
Ezeknél a helyzeteknél:
- számít az első benyomás,
- fontos a tér arányossága,
- megjelenik a pozíciók finom jelzése.
A tárgyalóasztal mérete, formája és elhelyezése mind üzenetet hordoz: stabilitást, nyitottságot vagy éppen határozottságot. Nem véletlen, hogy sok tulajdonos-ügyvezető tudatosan választ olyan megoldást, amely kissé „túlmutat” a napi használaton, mert ezek a tárgyalások ritkábbak, de nagyobb súlyúak.
Vegyes használat – amikor minden egyszerre történik
Sok vezetői irodában a tárgyalóasztal nem egyetlen típusú helyzetre szolgál, hanem vegyesen: reggel gyors egyeztetés, délben belső megbeszélés, délután külső partner. Ez az egyik legnehezebb tervezési helyzet.
Ilyenkor különösen fontos:
- a rugalmas méretválasztás,
- az asztal és az íróasztal közötti kapcsolat,
- a tér gyors átrendezhetősége (székek, hozzáférés, technika).
A kompromisszum nem azt jelenti, hogy mindenben középutat választunk, hanem azt, hogy a leggyakoribb használatra optimalizálunk, miközben a ritkább, de fontos helyzeteket is kezelhetővé tesszük.
Miért hibás az „egy tárgyalóasztal mindenre” gondolkodás?
Az egyik legnagyobb tévedés, amikor a vezetői tárgyalóasztalt absztrakt funkcióként kezelik, nem pedig konkrét használati minták alapján. A jó döntés ott kezdődik, hogy végiggondoljuk:
- kikkel tárgyal a vezető leggyakrabban,
- milyen hosszúak ezek az egyeztetések,
- milyen döntések születnek itt.
A térnek nem szépnek kell lennie önmagában, hanem segítenie kell a megfelelő döntések megszületését – minden tárgyalási helyzetben.
5. Íróasztal és tárgyalóasztal kapcsolata a vezetői irodában
A vezetői iroda egyik legérzékenyebb kérdése az, hogy hogyan viszonyul egymáshoz az íróasztal és a tárgyalóasztal. Ez nem pusztán elrendezési probléma, hanem szerep- és hatáskérdés is: mit mutat a tér a vezető munkamódszeréről, döntési stílusáról és prioritásairól.
Egy térben, de külön funkcióval – a leggyakoribb modell
Sok vezetői irodában az íróasztal és a tárgyalóasztal ugyanabban a térben kap helyet, mégis világosan elkülönülő szereppel. Ez a megoldás akkor működik jól, ha a vezető:
- sokat dolgozik egyedül,
- rendszeresen tart rövid egyeztetéseket,
- ritkábban fogad nagyobb létszámú tárgyalópartnereket.
Ilyenkor az íróasztal marad a napi munka központja, míg a tárgyalóasztal egy másodlagos döntési zónaként funkcionál. Fontos, hogy a két elem ne versenyezzen egymással vizuálisan vagy méretben, mert az könnyen kaotikus érzetet kelt.
A jó arány: az íróasztal domináns, a tárgyalóasztal támogató szerepű.
Elkülönített, de átlátható elrendezés – kontrollált távolság
Nagyobb vezetői irodákban gyakori, hogy a tárgyalóasztal fizikailag elkülönül az íróasztaltól: másik falszakaszhoz kerül, esetleg paravánnal, szőnyeggel vagy világítással válik külön zónává.
Ez a megoldás:
- csökkenti a mentális átkapcsolás terhét,
- tisztább szerephatárokat teremt,
- segít a vezetőnek „kilépni” a napi operatív munkából a tárgyalások idejére.
Különösen előnyös akkor, ha a vezető gyakran vált az egyéni munkavégzés és a döntés-előkészítő megbeszélések között.
Amikor a tárgyalóasztal túl közel kerül az íróasztalhoz
Gyakori hiba, hogy a tárgyalóasztalt túl közel helyezik az íróasztalhoz, mintha az csak egy kiegészítő lenne. Ez több problémát is okozhat:
- a tárgyalások „belefolynak” a napi munkába,
- a vezető folyamatosan operatív módban marad,
- a vendégek számára zavaró lehet a túl személyes közelség.
A vezetői tárgyalóasztalnak mindig kell egy minimális lélektani távolság, még akkor is, ha fizikailag egy térben van az íróasztallal.
Amikor a tárgyalóasztal veszi át a főszerepet
Bizonyos vezetői szerepkörökben – például tulajdonos-ügyvezetőknél vagy stratégiai fókuszú felsővezetőknél – előfordul, hogy a tárgyalóasztal válik a tér központi elemévé, és az íróasztal háttérbe szorul.
Ez akkor indokolt, ha:
- a vezető munkája nagyrészt egyeztetésekből áll,
- kevés az operatív adminisztráció,
- a döntések többsége személyes megbeszéléseken születik.
Ebben az esetben az íróasztal inkább technikai eszköz, míg a tárgyalóasztal a valódi döntési tér.
Mi alapján döntsön a vezető az elrendezésről?
A legfontosabb kérdések, amelyeket érdemes feltenni:
- Hol születnek a legfontosabb döntések?
- A vezető inkább gondolkodik egyedül, vagy beszélgetések során?
- Milyen gyakran fogad külső partnereket a saját irodájában?
A jó elrendezés nem univerzális recept, hanem a vezető munkamódszerének térbeli leképezése. Ha az íróasztal és a tárgyalóasztal kapcsolata ezt támogatja, a vezetői iroda nemcsak szép, hanem valóban hatékony lesz.
6. Méretválasztás és férőhelyek – mikor túl kicsi, mikor túl nagy a vezetői tárgyalóasztal?
A vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal mérete az egyik leggyakrabban alul- vagy túlbecsült döntési tényező. Sok vezető vagy ösztönösen túl kicsi asztalt választ, „úgyis csak pár ember ül le”, vagy túl nagyot, mert „legyen tekintélye”. Mindkét véglet működési problémákhoz vezethet.
A túl kicsi tárgyalóasztal rejtett kockázatai
Egy 2–3 fősre méretezett tárgyalóasztal elsőre praktikusnak tűnhet, de hosszabb távon gyakran korlátozóvá válik. Tipikus problémák:
- nincs hely jegyzetelésre, laptopra, dokumentumokra,
- szűkös testtartás alakul ki, ami feszültséget okoz,
- egy plusz résztvevő már „beékelődik” a térbe.
A vezetői tárgyalások sokszor nem tervezetten nőnek létszámban: becsatlakozik egy kolléga, egy tanácsadó, vagy egy külső partner. Ha az asztal ezt nem tudja kezelni, a tér azonnal kényelmetlenné válik.
A túl nagy tárgyalóasztal hatása a kommunikációra
A másik véglet a túlméretezett tárgyalóasztal, amely elsőre impozáns, de nem mindig hatékony. Gyakori következményei:
- túl nagy távolság alakul ki a résztvevők között,
- az egyeztetés formálissá, merevvé válik,
- az 1:1 vagy 1:2 beszélgetések elvesztik intimitásukat.
Különösen vezetői irodában fontos, hogy a tárgyalások nem tárgyalótermi hangulatúak, hanem közvetlenek, gyorsak és fókuszáltak legyenek. Egy túl nagy asztal ezt könnyen lerombolja.
Optimális férőhelyek vezetői irodában
A gyakorlatban a vezetői irodába szánt tárgyalóasztalok többsége:
- 3–4 főre ideális kis- és közepes irodákban,
- 4–6 főre nagyobb vezetői terekben,
- 6 fő felett már inkább külön tárgyalóterem javasolt.
Ez nem csak fizikai méret kérdése, hanem funkcióé is. A vezetői iroda nem konferenciaterem – itt a döntés, nem a prezentáció van a középpontban.
A térarányok szerepe a méretválasztásnál
A tárgyalóasztal méretét mindig a teljes irodatérhez kell viszonyítani. Alapszabály:
- az asztal körül minden irányban legyen elegendő mozgástér,
- a székek kihúzva se akadályozzák a közlekedést,
- az íróasztal és a tárgyalóasztal között maradjon vizuális „lélegzet”.
Ha a tárgyalóasztal „ráül” a térre, az iroda zsúfolttá válik, még akkor is, ha papíron elfér minden bútor.
Jövőbeli igények figyelembevétele
A méretválasztásnál érdemes előre gondolkodni:
- nőhet-e a csapat létszáma,
- változhat-e a vezető szerepköre,
- gyakoribbá válhatnak-e a személyes egyeztetések.
Egy jól megválasztott vezetői tárgyalóasztal nem csak a jelenlegi igényeket szolgálja ki, hanem rugalmas marad 3–5 éves távlatban is.
7. Tárgyalási dinamika és térhasználat a vezetői irodában
A vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal nem pusztán funkcionális bútordarab, hanem aktívan formálja a tárgyalások lefolyását. Az, hogy ki hol ül, milyen távolságban, milyen asztaltípusnál, sokszor tudattalanul is meghatározza az erőviszonyokat, a kommunikáció stílusát és a döntések tempóját.
Ki hol ül – és miért nem mindegy?
Egy vezetői tárgyalóasztalnál alapvetően három gyakori ülésrend jelenik meg:
- asztalfőn ülő vezető, klasszikus hierarchikus helyzetben
- oldalirányú, mellérendelt ülés, inkább egyeztető, partnerségi hangulattal
- szemben ülés, ami sokszor vitás vagy tárgyalásos helyzetekre jellemző
A vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztaloknál jellemzően nem az asztalfő dominanciája a cél, hanem az irányított, de együttműködő döntéshozatal. Ezért itt gyakran jobban működnek a kisebb, lekerekített vagy ovális formák, amelyek csökkentik a konfrontatív érzetet.
Mikor működik az asztalfő, és mikor nem?
Az asztalfő pozíciója akkor előnyös, ha:
- formális döntés születik,
- szervezeti irány kijelölése történik,
- több résztvevős belső megbeszélés zajlik.
Ugyanakkor külső partnerrel, ügyféllel vagy stratégiai egyeztetésen az asztalfő túlzott használata távolságot teremthet. Ilyenkor a vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal inkább egyenrangú párbeszédet szolgáló elrendezést kíván.
Térköz, távolság, komfort
A tárgyalóasztal mérete és az ülőhelyek közötti távolság közvetlenül hat:
- a beszélgetés intimitására,
- a figyelem fókuszára,
- a tárgyalás tempójára.
Egy túl nagy asztal:
- lelassíthatja az egyeztetést,
- „tárgyalótermi” hangulatot hoz be a vezetői irodába.
Egy túl kicsi asztal viszont:
- kényelmetlen lehet hosszabb megbeszéléseken,
- nem hagy teret jegyzetelésre, laptophasználatra.
A jól megválasztott vezetői tárgyalóasztal láthatatlanul irányítja a kommunikációt, anélkül hogy a résztvevők ezt tudatosítanák.
Íróasztal + tárgyalóasztal: mikor működik együtt?
Sok vezetői irodában a tárgyalóasztal nem elkülönülten, hanem az íróasztallal egy térben jelenik meg. Ilyenkor különösen fontos a funkcionális elkülönítés:
- az íróasztal a döntés előkészítésének tere,
- a tárgyalóasztal a döntés megvitatásának helye.
Ha ez a két funkció összemosódik, az:
- zavart kelthet a szerepekben,
- csökkentheti a tárgyalások hatékonyságát.
A jó megoldás az, amikor a tárgyalóasztal láthatóan elkülönül, mégis a vezetői iroda természetes része marad.
A tárgyalóasztal mint „hangulatváltó eszköz”
Egy jól elhelyezett tárgyalóasztal lehetőséget ad arra, hogy a vezető:
- kilépjen az íróasztal mögötti szerepből,
- más kommunikációs stílust vegyen fel,
- tudatosan váltson döntési üzemmódot.
Ez különösen fontos olyan vezetőknél, akik napi szinten váltanak:
- operatív,
- stratégiai,
- partneri tárgyalási helyzetek között.
Ebben az értelemben a vezetői tárgyalóasztal nem csupán bútor, hanem a vezetői munka egyik finomhangoló eszköze.
Záró gondolat – nem pozíció, hanem működés kérdése
Ha szeretné átlátni, mikor és milyen helyzetekben indokolt tárgyalóasztalt elhelyezni a vezetői irodában, érdemes a témát rendszer szinten is végiggondolni. Ebben segít a „Vezetői tárgyalóasztalok és tárgyalóterek – döntési helyzetek, térhasználat és reprezentáció a vezetői irodában” című összefoglaló cikkünk, amely a különböző vezetői működésekhez illeszkedő megoldásokat mutatja be.
A vezetői irodában elhelyezett tárgyalóasztal nem státuszszimbólum, és nem is kötelező elem. Sokkal inkább válasz egy konkrét vezetői működésre. Arra, hogy a döntések hol születnek meg, milyen tempóban, milyen kapcsolati dinamikában, és mennyire tudatos térhasználat mellett.
Tulajdonos-ügyvezetőként, felsővezetőként vagy menedzsmenttagként más-más tárgyalási helyzetekben találjuk magunkat nap mint nap. Van, amikor az íróasztal mögötti pozíció ad biztonságot, irányt és fókuszt. Máskor viszont épp az segíti a jó döntést, ha kilépünk ebből a szerepből, és egy külön tárgyalóasztalnál ülünk le egyeztetni.
A kérdés tehát nem az, hogy kell-e tárgyalóasztal a vezetői irodába.
Hanem az, hogy milyen döntési helyzetekben dolgozik, kikkel tárgyal rendszeresen, és milyen tér támogatja legjobban ezt a működést.
Ha a vezetői tárgyalóasztal:
- segíti a gyorsabb, tisztább egyeztetéseket,
- leválasztja a stratégiai beszélgetéseket az operatív munkáról,
- és nem nyomja el, hanem kiegészíti az íróasztal funkcióját,
akkor nem kompromisszum, hanem tudatos vezetői eszköz.
Ha viszont csak helyet foglal, összemossa a szerepeket, vagy nincs mögötte valós használat, akkor jobb elengedni – és más megoldást választani.
A jól kialakított vezetői iroda nem attól lesz „komplett”, hogy minden benne van, hanem attól, hogy pont azok az elemek vannak benne, amelyek a vezetői döntéshozatalt szolgálják.
Ebben a rendszerben a tárgyalóasztal nem cél, hanem következmény.