A szekrények elengedhetetlen fontosságúak bármely iroda berendezéséhez, hiszen több-kevesebb irattárolásra mindenütt szükség van. Sokszor tanácstalanok az ügyfelek, hogy milyen szempontok alapján válasszák ki a legpraktikusabb típusokat. A túl sok, magas szekrény leszűkíti a teret, ha viszont keveset rendelünk, akkor nem férnek el az irataink.

Hogyan oldjuk meg úgy ezt a problémát, hogy esztétikailag és praktikum szempontjából is jól járjunk? Erre a kérdésre válaszol egyik kollégánk, aki évek óta termékfejlesztéssel foglalkozik. 

Mi a leggyakoribb hiba, amit az ügyfelek elkövetnek az irattárolók megrendelésekor?  

Az egyik az, ha nem mérik fel pontosan az igényeket, lekicsinylik az elkövetkezendő hónapokban-években termelődő irat mennyiségét és túl kevés szekrényt kérnek. Utólag ugyan be lehet préselni további aktatárolókat, de az már erősen rontja az irodai összképet. Sokkal egyszerűbb elsőre megfelelő magasságú aktatárolókat rendelni, és nem több alacsony szekrénnyel teletömni az irodát.

A másik igen gyakran elkövetett hiba, ha hozzá nem értő személyekkel csináltatják a bútorokat (pl. olyan asztalosokkal, akik a konyhához értenek, de az iroda berendezéshez nem), és akik nem képesek átlátni, hogy valójában mire is van szükség az adminisztratív munkavégzéshez. Több alkalommal láttuk, hogy ezek a laikusok olyan polcosztást készítettek, ami irodai használatra alkalmatlan volt, hiszen nem fértek be az emelőkaros dossziék.

Mit tanácsolsz, milyen szempontokat vegyünk figyelembe a vásárláskor?

Ahogy előbb is említettem, az első és legfontosabb tényező a tárolni kívánt irat mennyisége. Ötféle magasságban kínálunk szekrényeket, kettőtől hat szintesig, 84 cm-től 232 cm-ig. Ebből nyugodtan ki lehet választani a megfelelőt.

Esztétikailag további variációs lehetőséget jelent, hogy melyik típus mellett döntünk. Léteznek teli ajtós, osztott ajtós, üvegajtós, tolóajtós megoldások. Emellett vannak kombinált szekrényeink, ahol az alsó rész zárt, a felső pedig nyitott polcos.

Melyiknek mi az előnye? 

A teljesen zárt szekrények olyan irodákba praktikusak, ahol nagy az ügyfélforgalom és előfeltétel, hogy a helyiségnek rendezettnek kell látszania vagy biztonsági szempontból el kell zárni az iratokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a dokumentumok nem szoktak katonás rendben állni a polcokon, így jobb, ha eltakarjuk az ügyfél elől. Hátránya, hogy lassúbb az iratkezelés az ajtónyitogatás miatt.

A tolóajtó akkor célszerű, ha szűk a hely, ugyanakkor a fentiek miatt fontos, hogy takarásban, ill. elzárva legyenek az iratok

Az alul ajtós, felül polcos megoldás igen kedvelt az ügyfelek körében. Mivel a por elsősorban az alsó régióban terjed, az alsó zárt rész nem porosodik, a felső nyitott rész pedig könnyen átlátható.

Az üvegajtó leginkább esztétikai szempont, különösebb praktikus értéke nincs.

Említetted a designt. Milyen más esztétikai megoldásokat tudsz még ajánlani? 

Kiegészítőként fedlapot lehet rendelni a szekrényekhez, 18, vagy 25 mm-es vastagságban. Szintén opcionális lehetőség a színazonos hátfal, de ennek csak akkor van értelme, ha a hátfal nincs eleve takarásban az aktáktól. Tömör hátfalat abban az esetben szoktunk ajánlani, amikor a szekrények egyben térelválasztóként is működnek, azaz egy nagyobb térben az egyes munkaállomásokat a szekrények segítségével határoljuk el egymástól. Ezt elsősorban középmagas típusokkal szoktuk megoldani, amik nem vágják szét a teret.

A színekkel is jól lehet játszani, sokkal mozgalmasabbá tehető az iroda, ha a szekrénytest és az ajtó színe különbözik.

Jelentkezzen MOST ingyenes árajánlatért, vagy helyszíni felmérésért!